Rólunk

Történetünk

Bemutatjuk Marcus Bankert főborászunkat és a vállalkozást. Bankert úr Németországból, Hannoverből jött Magyarországra. Közel 30 éve, hogy külföldi cégek hazai vállalkozásaiban dolgozott agronomusként és cégvezetőként. Itt szeretett bele a szőlészetbe és borkészítésbe. Hegyszentmártonban 2001 óta tevékenykedik folytonosan fejlesztve, bővítve a gazdaságot. Életszemlélete és vonzódása a földhöz és a szőlőhöz nagyon hasonló volt a mienkhez, így elhatároztuk, hogy közösen próbáljuk elérni célunkat, hogy kihasználva a rendkívüli természeti adottságokat kiváló borokat készítsünk bel- és külföldi vevőinknek és szerény árak mellett kiemelkedő élvezeti értékű fehér és vörös borokat kínáljunk fogyasztóinknak.

Jelenleg 9 ha szőlőt művelünk, de jövőre további telepítésekkel 4 ha új ültetvénnyel bővítjük a gazdaságot. Ezt követően a tulajdonunkban lévő többi területet is munkába fogva mintegy 17 ha-os borászatot szeretnénk kialakítani. A termesztett szőlőt a Villány-Siklósi borvidéken bevált fajtákból állítottuk össze. A vörös bort adó táblákon Cabernet Franc, Portugieser, Merlot és Kékfrankos található, míg a fehér borokat Chardonnay, Zöld Veltelini és Pinot Blanc képviseli.

A terület java Hegyszentmártonban fekszik - ezért is kapta a borászat a Márton Pince nevet - míg egy kisebb rész Siklós határában van. Számos külföldi és hazai borversenyről elhozott rangos helyezés igazolja eddigi munkánkat. Ez ad erőt a további fejlődéshez és fejlesztéshez, hogy minél több emberrel tudjuk megkóstoltatni és megszerettetni a magyar föld folyékony kincsét.

Mivel Hegyszentmárton a Villány-Siklósi Borvidék legnyugatibb csücske, telepítéskor nem volt kétséges, hogy a tájjelleget meghatározó fajtákat telepítsük ide: a Cabernet Francot, a Portugiesert, a Merlot, a Chardonnayt, valamint nem itt honos, de az évek alatt jól aklimatizálódott fajtákat, mind Olaszrizlinget és Zöld Veltelinit.

Bort 2009 óta készítünk és minden évben próbálunk valami újat, valami egyénit „átadni” e csodálatos nedün keresztül. Úgy érezzük küldetésünk vásárlóink, partnereink elégedettségének kivívása, egy olyan ízvilág kialakítása, ami miatt a mi borainkat választják.

Hegyszentmárton

A település nevét már az Árpád-kori oklevelekben említették „Sankt Martinus de Monte” néven, majd később „Villa Zenthmarton” néven.

1332-ben a pozsonyi káptalan levéltárában őrzött oklevélben már „Sankt Martini” néven emlegették.

A török hódoltság idején 1554-ben Hőgyiszentmártonnak nevezték, magyarok lakta falu volt. Ekkor temploma teljesen elpusztult.

A középkortól folyamatosan meglévő szőlőkultúrája, szőlőhegyeinek borospincéiről és borversenyeiről híres napjainkban is.

Hegyszentmárton a Villány-Siklósi borvidék legnyugatibb része évszázadok óta kiemelt termőhely.

KI IS VOLT SZENT MÁRTON?

Szent Márton Savariában (ma Szombathely) a Római Birodalom Pannonia Provincia területén született Kr. után 316-ban. Ticinumban (ma Pávia) nevelkedett, ahol első ízben találkozott a kereszténységgel.

12 évesen úgy döntött, hogy felveszi a keresztény vallást, amit szülei nem támogattak. 15 évesen apja akaratára belépett a római hadseregbe. A korai feljegyzések megemlítik segítőkészségét, jóindulatát, ami miatt meglehetősen különbözött a vele együtt szolgáló társaitól.

Egyszer álmában megjelent neki Krisztus, aminek hatására 339-ben, 22 évesen megkeresztelkedett.

Pár év múlva Pictavium (ma Poiters, Franciaország) felé indult, hogy találkozzon a korszak egyik híres püspökével Hilariussal. Az ő tanácsára tért vissza 355-ben Pannóniába, -ahol téríteni kezdett-, majd Savariába, a szülővárosába.

A 4. században megerősödött az eretnek ariánus mozgalom (tagadta a kereszténység Szentháromság tanát), amelynek hatására Márton távozni kényszerült Pannoniából. Majd mikor megszűnt a veszély, 360-ban visszatérhetett Galliába, ahol a falvak lakóinak térítésével foglalkozott.

361-ben Ligugében megalapította az első európai szerzetes kolostort. Itt szerette volna magányban leélni élete hátralévő részét. Tours püspökének, Hilariusnak a halála azonban megváltoztatta terveit.

A vezető nélkül maradt egyházmegye hívei felkeresték őt, hogy felkérjék püspöknek. A legenda szerint a libák közé próbált elrejtőzni pappá avatása elől, azonban ezek elárulták őt gágogásukkal.

Így vált 371-ben Márton Tours püspökévé, aki továbbra is fontos hittérítő munkát végzett, a pogány falvak nagy részét megtérítette. Életét csodák, gyógyulások kísérték. Hittérítő munkáját kitartóan végezte egészen 397. november 8-án Candes-ban bekövetkezett haláláig. Három nap múlva, november 11-én Tours-ban helyezték örök nyugalomba, sírja felett kápolnát emeltek. E leganda emléklére ünnepeljük minden év november 11-én Szent Márton napját libasülttel és jó borokkal.

Az ültetvényről

Ültetvény

Egyáltalán nem véletlen, hogy ebben a természeti adottságokban gazdag, sok napfénnyel áldott Dráva völgy mentén elterülő vidéken alakítottuk ki a gazdaságunkat.

A hely TERROIR-ja egyszerűen bámulatos, ami nem csupán a talajban rejlő adottságokat, bioflórát és biofaunát jellenti, hanem ezen felül az éghajlatot, a tájat, az itt élő embereket, azok kultúráját, történetét, a hely történelmét, vagyis mindezek szoros kapcsolatát, melyek visszatükröződnek minden csepp általunk előállított borban.

A terület mineráliákban való gazdagsága a következőknek köszönhető: a több, mint 9 millió évig létező Pannon-tenger egész hazánk területét borította. A vízben élő mészvázas élőlények kagylók, korallok vázát, valamint növényi és állati maradványokat a tenger az áramlat hatására összegyűjtötte, mely több millió év alatt kőzetté állt össze. A tenger visszavonulása után a szél erre a mészkőrétegre hordta rá a löszréteget.

Löszös talaj

A Villányi Borvidéket mindenhol egységesen mészkő alapkőzet borítja, különböző (főként 2-8 m vastag) löszréteggel.

Hegyszentmárton talaja azonban más, mint a többi a borvidékre jellemző talajtípus.

12 000 évvel ezelőtt a szél a mészkőrétegre több löszréteget hordott, ezáltal az gazdag lett kalcium - karbonátban. Az esővíz a lyukacsos alsó rétegbe is képes volt bejutni, így a talaj vízgazdálkodása hosszú-hosszú évezredek alatt nagyszerűvé alakult.

Amikor a szőlőterületeinket vásároltuk arra törekedtünk, hogy minél magasabb legyen a löszszint, vagyis a talaj minél jobb minőségű legyen a szőlő számára.

Nálunk Hegyszentmártonban a löszfal a mészkövön 42 m magas. Ezáltal a talaj igen gazdag tápanyagokban, humuszban valamint mangánban, vasban, cinkben, magnéziumban, molibdénben és kalciumban. A porózusos talajnak köszönhetően, a szőlő gyökere nagyobb mélységekből is képes nedvességet nyerni az extrém száraz nyári hónapokban is, valamint hozzájuthat az értékes tápanyagokhoz is. A hegyszentmártoni löszös talajon termesztett szőlőinkből egzotikus gyümölcsösség árad, a mélyre törő gyökerek által felszívott tápanyagok pedig erőt és eleganciát kölcsönöznek borainknak.

Klíma

mediterrán-mikrocsapadék (harmat-köd)- napfény

Szőlőterületeink a klímát illetően 3 szóval jellemezhetők: mediterrán-mikrocsapadék- napfény

A Dráva-völgy 8 km-re fekszik tőlünk, ami egy saját mikroklímát biztosít a szőlőink számára. A mediterrán hatás mellett a terület páratartalma mindig ideális. Azonban a mikrocsapadék jelentőségét nem becsülhetjük le területeinken, melyek harmat, vagy köd formájában jelennek meg nálunk.

A harmat fagypont felett jelentkezik, amikor is a talajfelszín és a rajta lévő élő és élettelen testek oly mértékben lehűlnek, hogy a magasabb hőmérsékletű levegőből a vízgőz egy része vékony vízbevonatot képezve kicsapódik a felületükön.

A köd a levegőben állandóan lévő vízgőz, más szóval a páratartalom kicsapódási formája. Az így kialakuló vízcseppecskék mérete a milliméter ezredrésze, ezért lebegnek a levegőben.

Minél nedvesebb a talaj, annál nagyobb a hővezető képessége. A jó hővezető-képességű porózusos löszös talaj felső rétegeiben a hőingadozás kisebb. A nedves, de jó hővezető képességű talaj nagyobb hőkapacitásánál fogva nehezebben melegszik fel.

Mindezek hatására a szőlőfürtök fejlődésük során soha sincsenek kitéve nagyarányú stressznek nagyfokú szárazság esetén sem.

A mediterrán hatásnak és a mikrocsapadéknak köszönhetően a biológiai folyamatok a növényben a hőmérséklet emelkedésével jól és gyorsan alakulnak. Az évi csapadékmennyiség itt 650-700 mm-re tehető. A kedvező klíma a szüret idejére a szőlőszemekben a frissességet és a megfelelő savegyensúlyt biztosítja.

Fekvés

déli napsütötte lejtők

Minden területünk déli fekvésű, 160-180 m magasság között. A déli lejtőkön a nap beesési szöge nagyobb, a nap sugarai hamarabb felmelegítik a talajt és a talaj feletti levegőt. A területen optimális a napsugárzás, mely a növény számára ideálisnak mondható. E tényező a mediterrán hatás mellett talán a legfontosabb, mivel a növényi fejlődés, a fotoszintézis a fényen alapul: a több fényt kapó rügyek fejlődése, majd később az érés is felgyorsul, meghatározva a növény potenciális fejlődési sebességét.

A szőlő klónok

multiklonális parcellák

Az ültetvény telepítésnél a klónok kiválasztása számunkra nagyon fontos volt: úgynevezett multiklonális parcelláink vannak, ami a belőlük készítendő bor ízvilágát, stílusát vagyis teljes komplexitását adja. Így boraink mindegyike fajtajellegű, sportos, atlétikus.

A telepített fajtáink

Az első szőlőterületeket 2001-ben vásároltuk Hegyszentmárton községben. A területen lévő régi szőlőtőkéket 2001-2002-ben kivágtuk. Az újratelepítést két részletben, 2001-ben és 2003-ban végeztük.

A szőlőtelepítésnél nagyon fontos volt számunkra, hogy a területet -talajt-fekvést-klímát- kedvelő fajtákat telepítsünk azt is szem előtt tartva, hogy mi a trend, mi az elterjedt és főleg mi a keresett világban. A világfajtákat az autoktón-őshonos fajtákkal ötvöztük.

Így esett a választásunk a fehér szőlők tekintetében a CHARDONNAYRA, a HÁRSLEVELŰRE, a KIRÁLYLEÁNYKÁRA, a ZÖLD VELTELINIRE, a kék szőlők tekintetében pedig a MERLOTRA, a CABERNET FRANCRA és a PORTUGIESERRE.

Chardonnay területünk

1,25 ha

Eredetileg a fajta Burgundiából származik, mára azonban szinte a világ minden táján megtalálható, vagyis egy hűséges „világutazó” titulusát is megkaphatná.

A Chardonnay szőlőfajta bogyói aprók, sárgászöld színűek, helyenként feketén pontozottak, lédúsak, ropogósak. A legtöbb pezsgő kiváló alapanyaga. Nagyon érdekes fajta, mivel a területi adottságok (talaj, klíma) egy az egyben visszatükröződnek rajta, így borvidékek szerint ízvilága más és más.

Hegyszentmártonban a Chardonnay szőlőfajtával eltelepített területünk nagysága 1,25 ha, és a legkedveltebb fajtáink egyike. Augusztus végén szüreteljük.

Hárslevelű területünk

0,4 ha

A hárslevelű a Kárpát-medence őshonos szőlőfajtája. Minőségi fehérborszőlő, hazai elterjedtségét tekintve a kilencedik leggyakoribb fajta. Gyakran a furminthoz szokták hasonlítani. Azzal összevetve bora általában illatosabb, lágyabb, és korábban is érik, mint a Furmint. Nálunk a löszös talajon jól érzi magát.

Tőkéje erős növekedésű, ritka lombozatú, bőven termő. Levele kerek; fürtje igen hosszú, laza szerkezetű, bogyói közepesen nagyok, gömbölyűek, vékony héjúak, lédúsak.

Hegyszentmártonban a Hárslevelűvel telepített területünk nagysága 0,4 ha. Elegáns, ízletes, de mégis markáns bora egyre több vásárlónk kedvence. Október közepén szüreteljük.

Királyleányka területünk

0,3 ha

Ez a szőlőbor fajta Erdélyből származik. A kövérszőlő és a leányka természetes hibridje.

Tőkéje erős növekedésű, vesszői sűrűn helyezkednek el. Fürtjei kicsik, tömöttek, kissé kúp alakúak. Bogyói kicsik, fehéres-zöldek, lédúsak és enyhén muskotályos ízűek, vékony héjúak.

Kedveli a lazább talajokat, ezért a nálunk található löszös területeken jól terem.

Királyleánykával telepített területünk nagysága 0,3 ha. Szeptember közepén érik.

Zöld Veltelini területünk

0,5 ha

A szőlőfajta valószínűleg Mária Terézia idején került hazánkba, majd lett honos főleg a Soproni Borvidéken. Mára azonban a világot meghódította, napjainkban Amerikában kezd rohamosan terjedni.

Mi úttörőként próbálkoztunk meg a területünkön a fajta telepítésével, kihívásként, hogy meglássuk ezen a klímán és területen hogyan viselkedik.

A szőlő fürtje közép-nagy méretű, tömött, megnyúlt. A bogyókon éretten is zöld színű pontok találhatók. Igen bőtermő, könnyen túlterhelhető fajta, érési ideje közepes. Nagyon szereti a löszös talajt, nehezen viseli a szárazságot, és a virágzás idején különösen érzékeny.

Zöld Veltelinivel telepített területünk 0,5 ha. Szeptember közepén szüreteljük.

Merlot területünk

3,3 ha

Franciaországból Bordeauxból származik, a „Nagy vörösborokat” adó fajták egyike.

Igényli tápanyagokban gazdag talajt, melyre löszös területeink ideálisak. Korán hajt, ezért a fagyra nagyon érzékeny. Közepesen tömött fürtjeit, viszonylag kis szemű vékonyfalú, lédús bogyók alkotják. A szüret előtti Merlot szőlőfürtjének illata, az érett szilvára hasonlít.

Bő termést kizárólag keskeny lombfalas műveléssel hoz. A kék szőlőink közül a „szívünk csücske”, igen hálás szőlőfajtánk.

Hegyszentmártonban a Merlot szőlőfajtával telepített területünk nagysága 3,3 ha. Szeptember végén szüreteljük.

Cabernet Franc területünk

1,84 ha

Franciaországból származó, a világon az egyik legelterjedtebb kékszőlő fajta. Magyarországon a Villányi Borvidéken és Szekszárdon termesztik belőle a legtöbbet.

Kedveli a hűvösebb, kötöttebb talajokat is, de a mi löszös területeinken is jól terem. Némileg kisebb a hőigénye, mint a cabernet sauvignon-nak. Tőkéje közepesen erős növekedésű. Bogyói kicsik, vastag héjúak, fürtjei nagyon tömöttek, sötétkék színűek, közepes terméshozamúak. A Merlot mellett a másik ígéretes fajtánk testes borok készítéséhez.

Hegyszentmártonban a Cabernet Franc szőlőfajtával telepített területünk nagysága 1,84 ha. Viszonylag késői érésű, október első felében szüreteljük.

Portugieser területünk

0,85 ha

A források szerint valószínűleg Portugáliából, mások szerint Ausztriából származó bőtermő, lédús szőlőfajta. A Villányi Borvidék igen kedvelt és elterjedt fajtája.

Tőkéje közepes fejlődésű, szélesen elterülő vesszőkkel. Fürtjei közepes méretűek, tömöttek sötétkék színűek. Bogyói is közepes méretűek, gömbölyűek, sötétkékek, vékony héjúak, édesek, lédúsak.

Korai érésű, vékony héjú, fagyra és sok csapadékra viszonylag érzékeny fajta.

Hegyszentmártonban a Portugieser szőlőfajtával telepített területünk nagysága 0,85 ha. Kék szőlőink közül a legkoraibb fajta, melyből könnyedebb nyári vörösbor készíthető. Augusztus második felében szüreteljük.

A pincészetről

Látogasson el korszerű feldolgozónkba!

A már palackba zárt borainkon kívül lehetősége nyílik egyéb borkülönlegességek helyben való kóstolására is bejelentkezés alapján!

Az új feldolgozónk 2016-ban készült el, melyben korszerű technológiákkal készítjük borainkat.

A szüretet kézzel végezzük, a fürtöket már szedéskor válogatjuk, csak az ép és egészséges fürtök kerülnek feldolgozásra.

Egész szőlőterületünkön terméskorlátozást (0,7 kg -1,5 kg/tőke) végzünk, a lehető legmagasabb minőség elérését szem előtt tartva.

A vörösborszőlő fürtök a feldolgozóba történő szállítást követően egy korszerű bogyozógépbe kerülnek, ahol a szőlőszemeket elválasztjuk a kocsánytól. Az így kapott cefrét új korracél tartályainkba szivattyúzzuk. Ezután a bort 2-3 hétig törkölykalapon tartjuk erjesztés céljából, majd ezt követően történik a borban az almasav bontás. A bor érlelése Ászok hordókban történik 12-24 hónapig.

A fehérborszőlő fürtök a feldolgozóba történő szállítást követően szintén a bogyózógépbe kerülnek, majd a szőlőprésbe, ahol 10-12 órát áznak. Ezután következik a préselés egy pneumatikus szőlőpréssel.

A lepréselt szőlőlé korracél temperált tartályokba kerül, amelyeket megfelelő hőmérsékletre hűtünk, majd musttisztítás – „leszínelés” - következik. Ezután a bor erjedni kezd 12-15 fokon.

Az erjesztést követően a bort minimum 6-12 hónapig finom seprűn tartjuk Ászok- illetve barrique hordókban, vagy korracél tartályokban.

Reduktív boraink a szüretet követő 6-12 hónapban kerülnek palackokba, a vörösborok pedig fajtától függően - 12-26 hónapos - Ászok- vagy barrique-hordós érlelés után.